"Csodák pedig mégis vannak!"

Üdv. kedves olvasó. Köszöntelek itt. Ma csak a mai napom egy pontjarol szeretnek irni.
Ma felkeltett az ébresztőm,nem nem felkeltett, hanem felijesztett, 8:30-kor.
Elkészülödtem,majd besétáltam a vàrosba. Ott találkoztam az egyik haveromma, egyész nap hülyültünk. Majd mikor mentünk vissza az állomásra, egy fiatal csaj elrohant mellettünk. Sietett valahová. De felfigyelte, hogy a ruhája bilétája kilátszik, de nem tudtam neki szolni, mivel elrohant. a buszpályaudvaron mégis találkoztunk. Leültünk mellé és szoltam neki.
ÉN -Szia. Bocsi de kinn van a bilétád!-
Elősször meglepődött. Majd szolt.
CSAJ -Szia. Köszi. Így megbámultatok?
Nem jutottunk szóhoz.
CSAJ -Nem baj örülök neki. Csak zavarba akartalako hozni. És úgy látom, hogy sikerült.
Tényleg sikerült. (A párbeszédre sajnos nem teljesen emlékszem)
ÉN -Legalább nem pirultam el!
CSAJ -De elpirultal!
Ezutan bemutatkoztam, es a havert is bemutattam neki.
Lassacskan elkeztünk csevegni. Érdeklődtünk egymás felöl.
Mikor odaültünk hozzá, telefonozott. De amikor elkeztünk beszélgetni, letette a telefont es beszélgettünk. Nem a mobilt nyomkalta,hanem ismerkedtünk. Az a baj, hogy a mai fiatalok,csak interneten ismerkednek. Pedig kinn a szabadban beszélgetni,hülyülni a haverokkal nem is rossz. Igen én is szeretek táblagépezni/telefonozni, de ki kell mozdulni és ismerkedni, ne féljetek leszólitanni valakit az utcan, ha nem áll ke beszélgetni veled ne bánkódj, nem tudja milyen csodálatos embert hagy ki, mert te megprobáltad. Ne a külső alapjan itéljetek. (Most arra gondoltok,hogy ezt is csak egy ronda ember irta. De az nem számít, nem mondanam magam rondának, csak siman nem nezek ki úgy mint egy Adonis :D ) Ha valaki szomorú, menny oda és érdeklődj, vigasztald meg és ne röhögd ki, hisz te is lehetsz a helyébe egyszer. Hidd el jol fog neki esni, hogy valaki odament hozza megvigasztalni és lehet, hogy ezzel egy életet mentesz meg.
Köszönöm hogy időt szántál rám. További szép napot/estét. :)
"A legtöbbször a kedves embereket bántják meg!"